Az utóbbi évtizedekben nagyon sok próbálkozás történt a tudomány és a teológia összeházasitására. Mindeddig csupán az bizonyosodott be, hogy sikertelen próbálkozás volt vagy kegyes jóindulattal mondva, legfejlebb egy látszatházasság képződőtt, amelyet minden esetben válás követett. Azért még ma is hallható olyan előadás teológusok részéről, ahol összeboronálják a két világot logikai csúsztatásokkal és felszines eredmények hangoztatásával - amit sajnos meg is tehetnek a logikai - tudományos érvelésben nem jártas tömegek előtt. Ennek a jelenségnek csupán egyetlen példáját szeretném bemutatni azzal a céllal, hogy rávilágitsak, milyen könnyen válhatunk a megtévesztés áldozataivá.

Douglas Navarick empirikus Isten hipotézise
A Skeptic Magazin 20.3 (2015) számában, Douglas J. Navarick, a kaliforniai Fullerton Psychology profeszora bemutat egy lehetséges esetet, mely szerint az élet eredetéről szóló jelenlegi bizonyitékok összhangban állnak azzal az állitással, hogy az élet csak egyetlen egyszer keletkezett a világunkban és az nem valamilyen természetes vagy véletlenszerű folyamatok következményeként.

Annak ellenére, hogy filozófusok és tudósok régóta küszködnek az élet meghatározásával, a legtöbben egyetértenek azzal a meghatározással, amit Caleb Scharf asztrobiológus mondott: „az élet egy természetes jelenség”. Amennyiben egyettértünk Scarf meglátásával, alapvetően azt mondjuk, hogy az élet leredukálható az anyag valóságáig, azokra a részecskékre, amelyek alkotják az anyagot és az energiát a fizika törvényei szerint.

Ha összevetjük az élet eredetéről szóló különböző bizonyitékokat, Navarick szerint arra a következtetésre is júthatunk, hogy természetfeletti erők mozgatják az élő sejtek működését a fizika törvényeivel összhangban, de önmagukban nem ezektől a törvényektől függnek. Másképpen kifejezve, a bizonyitékok a vitalizmus régi filozófiájához vezethetnek vissza, amely ellentmondásos de mégis egy lehetséges magyarázatnak tűnhet.

A vitalizmus a biológiában a biogenezis - „az élet életből keletkezik” - egyik magától értetődő alapelve. Ezzel ellentétben, ha az élet egy természeti jelenség, akkor az organikus elemek véletlenszerű keveredésének következménye - ezt a folyamatot abiogenezisnek nevezik. Nincs okunk azt feltételezni, hogy az élet nem keletkezhetett az anyagból, de azt sem feltételezhetjük, hogy az élet nem természetfeletti forrásból ered.

Mégis a legtöbb kortárs tudós feltételezi, hogy az első igazi élet, vagyis egy élő sejt - abiogenezis révén keletkezett. Bár több évtizedes laboratóriumi próbálkozás után sem sikerült produlálni ugyanezt a folyamatot. Minden amit eddig tapasztalhattunk, az élő sejtből állt elő. Navarick azzal érvel, hogy bizonyitékok hiánya a hiányt bizonyitja, vagyis élet nem keletkezhet élettelenből. Helytelen logika. Mégis azt a következtetést vonja le, hogy empirikusan védhető hipotézis Isten teremtő hatalma - Isten alatt egy személytelen erőt ért, amely a természet törvényei által vagy azoktól függetlenűl működik.

Navarick Isten alkotása egy alulról felfele haladó megközelités, amely alátámasztaná Isten koncepcióját. Elméletében Isten létezésének tudományos bizonyitásához szükség van egy előfeltételezésre, éspedig annak elfogadására, hogy a tudomány képes beazonositani a természet világában valamilyen természetfeletti befolyást. Richard Grigg profeszor és sokan mások ezt az előfeltételezést dogmatikusnak és elfogadhatatlannak tartják, sőt a fizika energiamegmaradás, a termodinamika első főtételének is ellentmond - amely kimondja, hogy az energia nem keletkezhet és nem veszhet el, csupán átalakulhat.

Bármilyen állitás arra vonatkozóan, hogy valamilyen természetfeletti egységnek befolyása van a természet világára, amely új állapotokat idézhet elő, ellentmond az energiamegmaradás elvének. Ha az energia csak úgy a semmiből keletkezne, legyen az akár természetfeletti vagy más forrásból való, akkor az általunk ismert valóság egészen másképp nézne ki, mint ahogy valójában kinéz. Navarick hipotézise alapján az is lehetséges, hogy mi nem is érzékeljük az energiamegmaradás elvének a megsemmisülését - hiszen van olyan filozófiai iskola, amely azt állitja, hogy a természet törvényei csupán megfigyeléseinkből eredő általánosságok. Lehetséges, hogy ez a láthatatlan ellentmondás a természetfeletti megnyilatkozásának a természet világában csak egyszer fordult elő az élet keletkezésekor - amit betudhatunk a relativitás és a kvantum elmélet közötti ellentmondásoknak? Mindkét elmélet a valóság bizonyos szegmensét tartalmazza, a kvantumelmélet a nagyon kis részecskék világáról szól és a relativitás elmélet pedig a nagy összefüggésekről. A fizikusok többsége azon dolgozik, hogy megtalálja azt az egyesitő eméletet, amely sok homályra fényt derit.

Richard Grigg szerint, Navarick érvelése ebben az esetben is nagyon gyenge lábakon áll. Hiszen ha képtelenek vagyunk megfigyelni vagy bebizonyitani az energiamegmaradás elvének megtörését, akkor sokkal értelmesebb az eddig felfedezett fizikai törvények keretei között gondolkodnunk. Ráadásul Navarick azt állitja, hogy ez a természetfeletti életet teremtő erő azóta is jelen van és működik minden sejtben. Azonban ezt a tudósoknak észre kellene venniük, de eddig nem sikerült.

Navarick a hibernálás példájával szeretné megvédeni a sejtben működő természetfeleti erő létezését. Szerinte a természetfeletti élet katalizátorként hat a sejtre, amely felengedés után beinditja a biokémiai reakciókat. Hibernáláskor a sejtben minden anyagcsere leáll, de mégis az élete megmarad - ez igazolná a természetfelettit?

A logikai vagy filozófiai vita folytatódik olyan apró részletekről, amelyek csak a tudósokat nem zavarja össze. Ezért maradok az alábbi vélemény mellett:

Dave E. Matson szerint azért kell a természetfeletti erőt kihagyni a tudományból, mert Isten egy ad hoc történet, ami midennel kompatibilis lehet, mindenhova be lehet helyettesiteni és mindent bele lehetne képzelni - ezért semmit sem magyaráz meg! Ha megnyitjuk az ajtót valamilyen természetfeletti „magyarázkodásra” - amelyet természetesen nem vethetünk alá a természet törvényeinek - a tudomány a társadalom vitaporondja lenne, ami semmit sem határozna meg. Ha valamilyen formában mégis igazolva lenne a természetfeletti, akkor sem lehetne a tudományos magyarázat része, hiszen az emberi értelemtől és logikától idegen jelenség maradna.

Ennélfogva a természet törvényeit tekinthetjük a valóság legjobb mércéjének. A természetfeletti képzete csupán spekuláció. Nem hiába állitom, hogy minden Istenkép csupán egy vágyálom, melynek káros hatása van az emberiségre. Vigyázat, a logikám csalhat...

Forrás: Navarick, D. J. 2015. “The God Construct: A Testable Hypothesis for Unifying Science and Theology.” Skeptic, 20 (3), 47.

http://www.skeptic.com/reading_room/the-god-construct-a-testable-hypothesis-for-unifying-science-and-theology/

Forrs: http://www.skeptic.com/eskeptic/15-09-30/