Mikor fogadhatom el valóságnak egy természetfeletti csodát? Milyen bizonyitékok szükségesek ahhoz, hogy komolyan vegyünk különleges - csodaszerű történeteket? Farell Till szerint „Különleges események, különleges bizonyitékokat kivánnak.” De mennyire különleges bizonyitékokat? Richard Packham, ügyvédként, megpróbálja tisztázni a csodák körüli bizonyitékok kérdését.

A törvényszéken általában azt a félt terheti a bizonyitás, amelyik pozitiv kijelentést tesz valakinek a védelmére. Ha nem sikerül bizonyitania, akkor az állitását nem tudják elfogadni. Ezt nevezik a „bizonyiték terhének”. De mi az elégséges bizonyiték? Ez az állitástól függ és annak fontosságától. Ha valamilyen apró tételről van szó és hétköznapi kijelentés hangzik el egy tényállásról, akkor nagyon kis bizonyiték is elégséges. Például, ha az ügy kapcsán az a kérdés merül fel, hogy merre járt Balázs tegnap este, akkor a barátja, aki látta őt, bizonyithatja, hogy látta hamburgert enni a sarki étteremben. De ha Balázs meghalt húsmérgezés miatt, akkor sokkal több bizonyitékra van szükség az eset feltárásához, mint csupán az, hogy hamburgert evett. Szóval, ha valaki azt mondja, hogy Balász, aki 120 kilós, megevett 5kg hamburgert tegnap este, az olyan szokatlan kijelentés, hogy sokkal több bizonyitékot követel, mint amit egy alkalmi szemtanú igazolhat.

A jogban van legalább három bizonyitási fokozat. Növekvő sorrendben, a következők: 1) súlyos érv, 2) világos és meggyőző érv, és 3) minden kétséget kizáró érv. Ha bizonyitani akarunk valamit egy súlyos érvvel, meg kell vizsgálnunk az érv minden oldalát és azt kell elfogadnunk, amit a legöbb bizonyiték támaszt alá. Ezt alkalmazzák minden nem bűntetőjogi eljárásnál. A világos és meggyőző érvekre akkor van szükség, amikor az egyik fél valami szokatlan dolgot szeretne igazolni. Egy ilyen példa lehet az, amikor valaki be akarja bizonyitani, hogy egy bizonyos szerződést azért irt alá ügyfele, mert rákényszeritették. Ez annyira ritka a dolgok természetes világában, hogy aki ilyen kijelentést tesz, jelentős bizonyitékokat kell felhoznia ennek alátámasztására. A minden kétséget kizáró érvet elsődlegesen súlyos bűntetőeljárásoknál érvényesitik, ahol az ügyvéd olyan komoly bizonyitékokkal kell alátámasztania állitását, hogy minden józan kétséget kizárjon a vádlottal kapcsolatban.

A bizonyitékok szabályozása arra késztet, hogy a hallomásokat ne vegyük megalapozott érveknek. Csak azokat a feljegyzéseket kezelhetjük megfelelő bizonyitékoknak, amelyek a történtek idejében iródtak, máskülönben a megbizhatósága kérdésessé válik. Egy valószinű esemény sokkal elfogadhatóbb mint egy valószinűtlen, sőt a valószinűtlen elfogadhatatlan, ha van egy másik valószinűsithető magyarázat. Már ez az egy szabály a bibliai csodákat bizonyithatatlan kategóriába helyezi, hiszen elfogadhatóbb magyarázat az, hogy hiszékeny irók mendemondákat jegyeztek le hiszékeny embereknek.

Különleges események különleges bizonyitékokat követelnek? Ha az elégséges, világos vagy a minden kétséget kizáró bizonyitékokra gondolunk, akkor a válasz: igen. Ugyanakkor a bizonyitékok természete a szokásos kategóriában kell maradjon.

Hadd illusztráljam egy képzeletbeli csodával. Tegyük fel, hogy egy ember szivátültetésen megy keresztül. A sebészek eltávolitják a beteg szivet, de mielőtt újrainditanák a beültetett szivet, az ember meghal. A sebészek megszakitják a folyamatot, a testet leviszik a halottasházba. Mondjuk, hogy a halott felül és azt mondja, hogy haza akar menni. A megrökönyödött hordár hivja a mentőst, aki az élő testet visszaszállitja a korházba, ahol a megdöbbent orvosok kivizsgálják az embert - akinek nincs pulzusa, nincs szive, nincs vérnyomása és még mindig nyitott melkassal áll. Megvizsgálják, lefényképezik, megetetik és végül hazaengedik. Röviddel ezek után megkeresi a helyi média, megjelenik tv műsorokban, ahol bemutatja a nyitott mellkasát. Otthon látogatási időpontokat biztosit az érdeklődőknek és kiirja, hogy 5 dolárért megnézhetik és megtapogathatják nyitott mellkasát. Az emberünk a következő 10 évet sziv nélkül túlélte.

Ha ez az esemény valóban megtörtént volna, egy igazi csoda lenne, amit nem lehet tudományosan megmagyarázni. Felvetődik a kérdés: milyen bizonyitékokra volna szükség, amely igazolná, hogy ez az esemény valóban megtörtént? A következő bizonyitékok mértéke és súlya elégséges volna: a műtétet végző doktorok bizonysága, független orvosszakértők jelentése, korházi záró jelentés, fényképek és videók, több ezer ember bizonysága, aki megtapogatta. Mindezek a bizonyitékok nagyon megszokott, nem csodaszerű érvek.

Elhinném Jézus szűztől való fogantatását, feltámadását és mennybemenetelét, ha volnának rá megszokott bizonyitékok. De nincsenek. Mondhatják, hogy abban az időben nem voltak orvosi jelentések, fényképezőgépek vagy kamerák. Ez igaz, de voltak történelmi és mitológikus feljegyzések. Pontosan ezért nem hihetünk a bibliai csodákban. Nincs elfogadható bizonyitékunk arról, hogy ezek az események megtörténtek. Inkább olyan bizonyitékaink vannak, amelyek azt mondják, hogy ezek az események csak mitológikus képek és semmi közük a valósághoz.

Kétségtelen, nagyon sok dolog van, ami igaz még akkor is, ha nem tudjuk bebizonyitani. Létezhet egy 20 milliós lakosságú város az X Bolygón az Androméda galaxisban. Őszintén, ennek igazságtartalma nem érdekel. Azonban, ha valaki kijelenti, hogy van egy ilyen város és annak a városnak a vezéréről azt mondják, hogy bizonyos parancsokat adott, amelyekre hallgatnom kellene, akkor joggal kérhetem, hogy előbb mutassa be azokat a szokványos bizonyitékokat, amelyek létezésének valóságát igazolják. Csak ennyit kérek minden kereszténytől, aki a Bibliát védelmezi, hogy attól a láthatatlan Mindenségurától ennyit kérjen és csak utána fogadja el állitólagos kéréseit.

Forrás:
http://infidels.org/library/modern/richard_packham/heart.html