Újévi köszöntő helyet, van egy javaslatom: ezt a tiz könyvet ne olvasd el, ha megakarod őrizni Isten létezésébe vetett hited! Nekem elég volt ezekből három, hogy megkérdőjelezzem hitem létjogosultságát és képvezeletvilágom kártyavára összeomlott - de az utána nyert szemléletmód az igazságról mindent kárpótolt. Komolyan, csak azoknak javaslom ezeket a könyveket, akik megalapozott tudásra szeretnék helyezni életfilozófiájukat. Ha egy kicsit is úgy tűnik, hogy valami nincs rendben a valóság és az úgynevezett ihletett könyvek istenei között, akkor érdemes elkezdeni a kutatást és olyan tényekre épiteni, amelyek a valóságról hiteles képet nyújtanak.

Több mint 100 könyvet gyűjtöttem össze a témával kapcsolatosan, igy nem volt egyszerű kiválasztani a legjobb tízet. Szempontként tekintettem, hogy olyan szerzőket válasszak, akik jelentős szerepet vállaltak a tudományos - kritikus gondolkodás formálásában. Sajnos, ezek közül csak három-négy jelent meg magyarul is, de remélhetőleg a közeljövőben mind olvasható lesz anyanyelvünkön is. Mindent összegezve, ezek vezettek a legnagyobb felismerésekre:

Szalai Miklós, Létezik-e Isten? - Ateista érvek a mai angolszász filozófiában (2005)

A legtöbben erre a kérdésre valamilyen ösztönös, érzelmi alapon, vagy a bennünket körülvevő társadalmi közeg vélekedéseit elfogadva döntünk a kérdésben, azonban sokakat az ilyen válasz nem elégít ki. Az istenkérdésnek átgondolt, racionális döntésre törekvő emberek közül sokan pedig a filozófiai reflexióhoz fordulnak válaszért...
Ez a könyv az istenkérdésnek csupán két aspektusát vizsgálja meg. Az első a „rossz problémájának” nevezett kérdéskör, vagyis „Miért engedi meg Isten a meg nem érdemelt emberi és állati szenvedést”. A második kérdés a „hitetlenség problémája”: az a kérdés, hogy amennyiben Isten létezik, azt várja az emberektől, hogy higgyenek benne, és meghatározott formában tiszteljék és szolgálják, akkor miért engedi meg azt, hogy oly sok ember nem hisz, s nincsenek is a hitre megfelelő alapjai.

Michael Shermer, The Moral Arc (2015)

Az egyik legjobb könyv az erkölcs kérdéskörben. Nyílt vitára hív az emberi történelem és sors szélesvásznú szemlélete során. Az emberiség erkölcsi fejlődésének levezetése új meghatározást kölcsönöz a fogalomnak. Választ kapsz olyan kérdésekre, hogy: van-e objektiv erkölcs? Vajon a vallás az erkölcs forrása? Miért fontos megérteni a racionális empirizmusnak az erkölcs terén hozott következtetéseit? Milyen szerepe van a tudománynak az erkölcs formálásában?

Shermer érvelése az, hogy elsősorban a tudomány, a ráció és a kritikus gondolkodás formál stabil és békés demokráciákat. Felsorolja azokat a társadalmi sikereket és bukásokat, amelyek sokat elárulnak az erkölcs mibenlétéről. Összekapcsolja az értelem és a tudomány fejlődését egy ország gazdasági sikerével, valamint kifejti a dogmatikus - vallásos elméletek hatásait egy hanyatló közösségre. A könyv pozitiv jövőképe arról szól, hogy a tudomány miként veszi át a vezetést az erkölcs fejlődése terén is.

Richard Dawkins, God Delusion (Isteni téveszme) (2005)

Szerintem ez a könyv történelmi korszakot nyitott. Bárcsak korábban íródott volna. A világ naturista megközelítése bekerült a köztudatba. Legyen valaki bármennyire is vallásos, nem kerülheti el a könyvben megjelenő provokatív, sokszor irónikus kérdéseket a vallásos nézetek értelmetlenségének kapcsolatban. Bár nem minden tekintetben értek egyet a szerző megfogalmazásával, mégis elengedhetetlen olvasmánynak tartom. Komolyan rápirit az olvasóra, amiért kétkedés nélkül megelégszik a konvenciók által diktált tapintatos mellébeszéléssel.

Dawkins alaptézise, hogy a vallás nem más, mint az evolúció kultúrális mellékterméke, amelytől jobb volna, ha az emberiség minél előbb megszabadulna. Az iró egy felkészült szakember, mondandóját tudományos tapasztalatokra alapozza. Világosan beszél az Ószövetség kegyetlen, kicsinyes, igazsgátalan, erkölcstelen és szeszélyes Istenéről. Komoly érvrendszerrel cáfolja meg az isten létezése melletti érveket. Ráadásul tetszik a leleplező humora.

Lindsay, Everybody Is Wrong About God (2015)

Ezt a könyvet igy mutattam be korábbi írásomban: az évszázad egyik legnagyobb könyvét olvasom az ateizmussal kapcsolatban. Mindenki téved Istennel kapcsolatban: a teista mitológikus jelentést ad, hiszen a hivők azt értenek Isten alatt, ami legmélyebb lelki szükségleteire a válasz lehet, az ateista pedig fenntartják a vitát egy más istenfogalom cáfolatával. A szerző kerek perec megmondja, hogy az ateizmus elvesztette már létjogosultságát - vagyis elvégezte már a munkát kiengedve a palackból a szellemet - már nem tabu megkérdőjelezni Istent, hiszen a teizmus elvesztette az intellektuális vitát és nem lehet többé komolyan venni.

Isten tekintetében két harc folyik egyszerre. Egyrészt a frontvonalon látjuk a gondolatok harcát, amelyetben a személyes istenfogalom védelme megbukott. Másrészt, ott van a kultúrális háború, amely még egy ideig eltart. Talán az egyik legnyilvánvalóbb érv, hogy a teizmus önmagában is egy sikamlós gondolat, minden vallás azon alapszik, hogy a többi vallás hamis. Sőt, még egy valláson belül is óriási viták vannak, nembeszélve a különböző szentirások zavaros üzeneteiről. Látva ezt a sajnálatos helyzetet, nem lehet mást mondani, csupán annyit, hogy a világ vallásai önmaguk paródiái lettek.

John W. Loftus, How to Defend The Christian Faith (2015)

Egy volt vallásos vezető ateistaként leleplező tanácsokat ad vallásos embereknek hitük megvédésére. Az iró célja, hogy komoly választás elé állítsa a fiatal keresztény apologétákat: egyrészről, kövessék azokat a kritériumokat, amelyeket megfogalmaz és védjék meg a hitüket komolyan vagy dobják be a törülközőt. Másképp fogalmazva igy szól a tanácsa: „ha jó apológéta akarsz lenni, akkor ezeket a dolgokat tedd: gondolkodj kritikusan, ismerd a témát a hitetlen szemével, légy tudományosan tájékozott, stb. És ha nem teszel ilyeneket, akkor valójában nem is lehetsz hited védelmezője.” Szóval nem marad választás, értelmetlen racionalizálni a keresztény hitet - lehetetlen megvédeni, hiszen nem lehetsz becsületes apológéta.

Luftus felfedi azon hagyományos érvek buktatóit, amit a teológusok általában felhoznak - rávilágít a gyenge pontokra. Kihangsúlyozza az intellektuális őszinteséget, a tudományos tények becsületes kezelését, a korrekt érvelést és az akadémiai szintű fogalmi keretek tisztázását. Nagyon komoly kereteket nyújt egyáltalán ahhoz, hogy egy vitának értelme legyen. Ez a könyv egyben egy lehetőség és kihivás minden értelmiségi keresztény számára.

Richard Carrier, Sense and Goodness Without God (2005)

Ez a könyv segített felépíteni új Életfilozófiám. Egy teljes világkép megfogalmazásához ad kereteket. Minden alapvető témát érint, kezdve az ismeretelméletről, a metafizikán át az erkölcsig, a teológiától a politikáig. Ritkán fordul elő, hogy többször is elakarok olvasni egy könyvet, de ez azok közé tartozik. Segit válaszolni nagyon mély kérdésekre: Ha nincs Isten, akkor mi van? Mi értelme van az egész Univerzum létezésének? Hogyan találhatom meg életem értelmét?

Dr. Carrier az egyik legtapasztaltabb szakember a tudománytörténet, az ókori kelet történet, az Ismeretelmélet és a filozófia egyes területein. Több mint tíz éve főszerkesztője a legtekintélyesebb szekuláris oldalnak. Ő az, aki a legszéleskörűbb védelmét fogalmazta meg az univerzális erkölcs igazságának anélkül, hogy valamilyen természetfeletti létezőre utalna. Számomra ő az, akinek érvei a legvilágosabbak és a legérthetőbbek. Olyan mélységeket érint a világegyetem működéséről, az agy-elme viszonyáról és a szépség tudományos kutatásáról, hogy teljesen elkápráztatott - hasonlót sehol máshol nem találtam.

Sam Harris, Waking up: A Guide to Spirituality Without Religion (2014)

Világraszóló üzenetet képvisel Sam Harris: a felnőttévállás kijózanitó és illúzióromboló felhívását! Hogyan lehet lelki életet élni vallás nélkül? Megmagyarázza, hogy miért kell szétválasztani a lelkiséget a vallástól. Idegtudósként hitelesen körüljárja a tudatosság, a hipnotizmus, az énkép, az önzőség és a vallásos impulzusok témáit. Megközelítése a mindennapi tapasztalatainkról alkotott felfogásunkat formálja egészségesebbé. Legfőképpen abban nyújt gyakorlati segitséget, hogy miként tegyük félre illúzióinkat egy beteljesitőbb élet érdekében.

Christopher Hitchens, God is Not Great (2009)

Hitchens az ateista világ egyik legkiemelkedőbb szószólója. Ez a könyve úgy jelenik meg előttem, mint egy végső leszámolás a vallással. Darabokra szedi a személyes istenkép abszurditását. A tudomány és az értelem érveit fenkölt tisztasággal fogalmazza meg. Lélegzetelállító módon szembesít, bemutatva a vallások mérgező hatásait.

Ez a könyv segit kívülről tekinteni primitív elménk, impulzusaink és hajlamaink természetére. Tudatosítani és elemez. Óriási ember. Igazi örökséget hagyott hátra.

Victor J. Stenger, Tha Fallacy of Fine Tuning (2011)

Rengeteg tudós megjegyezte már, hogy ha bizonyos fizikai paraméterek egy kicsit is másak lettek volna, akkor semmi esély sem lenne az életre. Ez magába foglalja azt, hogy az élet az univerzum a fizikai paraméterein múlik. Ez a „finomhangolás” azt jelentené, hogy egy teremtő szándékos cselekedete hozta létre az Univerzum létezésének előfeltételeit? Stenger, hozzáértő szakemberként, a laikusnak is értelmezhető részletességgel elemez és a fentiekkel ellentétes következtetésre jut.

A tudomány, de a laikus megfigyelései alapján is, kimondható nemcsak az, hogy nincs Isten, hanem az is, hogy elég bizonyiték van Isten nem létezésének igazolására. Az iró meggyőzően konvergálja a fizika, a biológia, a csillagászat és a filozófia érveit.

Carl Sagan, The Demon Haunted World (1997)

A tudomány lelkes védelmezője az első oldaltól az utolsóig. Információkban meglepően gazdag írás. Hogyan hozhatnánk intelligens döntéseket ebben a technológiai fejlődések által vezérelt világban, ha nem értjük a különbséget a mitoszok, az áltudományok és a tudomány tesztelhető hipotézisei között? Sagan szerint a tudományos gondolkodás kritikusan fontos akkor, ha az igazság és életünk jóléte érdekel.

A vallásos értelmetlenség nemcsak kultúrálisan rossz, hanem veszélyes emberi méltóságunkra nézve is. A gondolkodás démonaitól valóban tartanunk kell!

2016-ra ezt a tíz könyvet ajánlom, de csak azoknak, akiket érdekel a valóság és akiknek fontos az igazság kutatása!