A Föld történetének távlatában az életünk egy szempillantás. Megszületünk - meghalunk és többé nem vagyunk. Amikor meghalunk, megszűnünk létezni. Mi értelme az életnek, ha egyszer mindenki meghal? Néhány évtized után még az emlékünk sem fog élni leszármazottaink gondolataiban. Sőt, a Föld és a világegyetem is néhány millió év után fekete lyukká válik. Ez azt jelentené, hogy az élet értelmetlen, mert időleges? Nem igazán.

A legtöbb értékes és jelentőségteljes dolog csak időleges. Egy örömteli pillanatot nem itélünk jelentéktelennek csak azért, mert rövid ideig tart. Az egész életünk ilyen pillanatokból áll. Létezésünkkel és jó tetteinkkel önmagunknak és másoknak értéket adunk, célt és jelentést teremtünk. Semmit sem változtat létezésünk értékén az, hogy megjelenésünk véletlen vagy időleges.

Mondjuk, hogy természetfölötti lények céljaiban szerepelsz - tehát egy nagyobb cél része vagy. Néhány millió évvel ezelőtt kigondolták, hogy olyan intelligens lényeket hoznak létre, akik tökéletes rabszolgáik lehetnek - csak még nem jöttek érted. Egy nagy cél része vagy, de nem biztos, hogy ez neked értelmet ad. Lehetnél egy isteni terv része is, ha nem tudod annak tartalmát és nem adsz értelmet annak, akkor semmit sem jelent. Akár van felsőbb cél vagy nincs, saját magunk kell jelentést adnunk életünknek.

Lenyűgöző dolog tudatosan élni: látni, tudni és jó dolgokat megvalósitani másokért és boldogságot találni az életben. Életünk, rövidsége ellenére is, felbecsülhetetlen lehetőség itt lenni és jelentést adni az univerzumnak. Ha nem léteznénk, akkor az univerzum tényleg értelmetlen volna, de abban a pillanatban jelentős lesz, amikor tudatositjuk és elkezdjük értékelni.

A bölcsek idők óta mondják és milyen igaz, hogy a szeretet a kulcs az élet értelméhez: szeretni tanulni, szeretni tenni, szeretni másokat, szeretni eszméket és célokat - ez az alapja minden értelemnek. Ha ez hiányozna, akkor nyomorúságos lenne az életünk, még akkor is, ha örökké élnénk.

Mi az élet értelme? Az emberiség potenciálja, társad szeretetének a vigasza, az ismeret és az igazság megszerzése, az emberi tapasztalat szépsége és öröme, a természet csodálata, nagyszerű emberek társasága - önmagukban is sok értelmet szolgáltatnak. Milyen értékes az élet csupán azért, mert mindezt átélhetem.

A halhatatlanság semmit sem tenne ehhez az egyenlethez. Tegyük fel, hogy halhatatlanok vagyunk - akkor is értelmet kell adni az életnek. Sőt, ha úgy gondolnánk, hogy a halál egy rövid állomás egy végtelen idejű öröklétnek Isten országában, akkor a földi létünk valóban értelmetlen volna. Úgy gondolom, hogy a halálnak az örökélet fogalmához kapcsolása sérti az élet tiszteletét. Az életünk éppen azért lehet értékes, mert tudjuk, hogy véges és nagyon rövid. Azért élünk, mert szeretjük az életet. Ha egy kicsit is elszomorit a világ sok boldogtalansága és gonoszsága, akkor tehetünk valamit érte - ez ad értelmet az életnek. Minél több jó dolgot teszünk és tanitunk, annál több emberi életnek nyújtunk felemelkedést - annál több értelmet szerzünk életünknek.

Ludwing Wittgenstein, ausztriai gondolkodó irta: „Ha az örökkévalóság nem végtelen idő mennyiséget jelent hanem időtlenséget, akkor az örök élet azoké, akik a jelenben élnek!”

Ilyen értelemben az élet lényegét nem a pénz, az anyagi javak vagy a hatalom adja, hanem pillanatok öröme - vagyis tudatos jelenlétünk a világban. Annyi értelme van az életnek, amennyit adunk. A „nincs értelme az életemnek” kifejezésnek nincs jelentése, hiszen értelmet adhatok vagy sem az életnek. Az élet értelme fogalom az értékrend jelentést hordozza: nem felfedezzük, hanem inkább értéket adunk az életünk dolgaihoz. Olyan tevékenységeket végzünk, amelyeket értékesnek tartunk - ezért látjuk értelmesnek az életet. Általában akkor tűnik értelmetlennek az életünk, amikor nem látjuk teljesülni azon vágyainkat, amelyek fontosak - értékesek számunkra. A beteljesitő élet egyik titka az lehet, hogy olyan vágyak teljesitésén fáradozzunk, amelyek befolyásunk alatt állnak.

Cél nélkül jövünk a világra és úgy is távozunk. Nincs előre megirt sorsunk és semmilyen küldetést nem kell teljesitenünk. Szabadok vagyunk ahhoz, hogy betőltsük az űrt jelentéssel. Az életnek ilyen természetű tudatositása felszabaditó. Semmilyen istenfogalom nem tud hozzátenni valami többet az élet értékéhez, hiszen rajtam áll az életem értelme. 

További gondolatok az élet értelme és az isten fogalom összeföggéseiről itt: http://infidels.org/library/modern/ryan_stringer/meaning.html